Technika

Sokan érdeklődnek, hogy milyen technikát használok a felvételekhez. Nekik egy régebbi bejegyzésemet ajánlom.

toldo4.jpg

Ez pedig egy bekamerázott odú leírása.

odu11.jpg

Bemutatkozás

Niethammer Zoltán vagyok. Informatikával foglalkozom, és szeretem a természetet. Évek óta próbálom a technikai lehetőségeket kihasználni, hogy minél jobb videókat és képeket készítsek a kertünkben élő állatokról. Ebben a blogban szeretném megosztani a tapasztalataimat, és főleg a vidóimat. Ha kérdésed van, akkor a niethammer.zoli@gmail.com címre írj!

Banner, ha ki akarod rakni az oldaladra:

Videók

A videókat egy HD webkamerával rögzítettem. Így a legjobb minőséget akkor kapod, ha átkapcsolod 720p-re és teljes képernyőn nézed. További videóim

Zsoldos Márton

A madárhatározóban található rajzokat, festményeket Zsoldos Márton készítette, és személyes engedélyével szerepelnek a blogban. Érdemes megnézni a honlapját is!

LINKEK

BIOAKUSZTIKA A bioakusztika az állathangfelvételek készítésével és elemzésével foglalkozó tudományág. Legnépszerűbb részterülete a madárének keletkezésével és jelentésével foglalkozik. 20 madárhang elemzése

A kedvenc fórumom:

Vörös László nagyszerű oldala a madárvédelemről. JÓMADARAK - Egy lap az amatőr madárvédelemről

MME Börzsönyi Helyi Csoport


Székiáltó

Partnerek:

Időjárás előrejelzés

Címkék

1. fióka (1) 1. nap (1) 10. nap (1) 10 tojás (1) 11 zöldike (1) 16. nap (1) 19. nap (1) 2. nap (1) 20. nap (1) 21. nap (1) 22. nap (1) 25. nap (1) 27. nap (1) 29. nap (1) 3. nap (1) 31. nap (1) 32. nap (1) 34. nap (1) 37. nap (1) 39. nap (1) 3 fióka (1) 4. nap (1) 40 cm hó (1) 5 fióka (1) 6. nap (1) 6 fióka (1) 7. nap (1) 7 fióka (1) 8. nap (1) 8 tojás (1) 9. nap (1) ablakból (1) alvás eső (1) automata fényképezés (1) balkáni gerle (2) barázdabillegető (1) barkácsolás (1) betolakodó (2) bokor (1) cinege (3) cinegegolyó (1) csapat (2) csatározás (1) csipogás (1) dió (3) egylábú cinege (1) élő közvetítés (1) első hó (1) első nézelődők (1) énekes rigó (2) erdei pinty (2) este (1) etetés (4) etetés a földön (1) etető (3) fácán (1) fakopáncs (8) fakopáncs fürdik (1) fecskék (1) fekete (1) fekete rigó (3) fényképezés (1) fenyőpinty (4) fészek (1) fészeképítés (3) fészekrakás (1) fiókák (1) fotó (2) fotózás (2) fotózási tippek (1) fürdés (1) fürdőző madarak (1) fűszál (1) gerle (2) harc a vízért (1) hideg (2) hím (1) (1) idővonal (1) IP (1) itató (5) kamera (5) kamra (1) karvaly (1) kékcinege (7) kék cinege (3) kirepülés (2) komposztáló (1) közeli képek (1) külső kamera (1) lassítás (1) lassított felvétel (2) lessátor (1) linkek (1) madárhatározó (7) magbontás (1) másodköltés (1) Mátyámadár (1) meggyvágó (3) méh (1) meleg (3) mezei veréb (2) mme (1) moka (1) nagy (1) nagy fakopáncs (1) nagy hideg (1) napraforgó (2) nyolcadik fióka (1) odú (6) odúkeresés (1) odú kopácsolás (1) összecsapás (1) otikai tuning (1) prezi (1) repülés (2) rigó fióka (1) rovar (1) rozsdafarkú (6) szem (2) széncinege (19) széncinege dió (1) széncinege magot bont (1) széncinege pár (1) szőrpaplan (1) takarítás (2) tanulékony veréb (1) technika (2) téli itatás (1) tengelic (5) tisztaság (1) tojás (3) tojás 1 (1) tojó (1) új etető (1) új fészek (1) ürülék (1) usb toldás (1) város (1) védekezés (1) veréb (5) veréblakótelep (1) videó (4) videó ablakból (1) vihar (1) vízvédelem (1) vörösbegy (3) webkamera (2) záptojás (1) zöldike (10) Címkefelhő

Cinege 

madármegfigyelő blog    

FEKETE RIGÓ IDŐVONAL - A 2015 március

2010.12.06. 11:32 niethammer

Kékcinege

Címkék: madárhatározó kékcinege

Elterjedés:

Európában, Észak-Afrikában és Elõ-Ázsiában költ.
Hazánkban mindenfelé elterjedt, ahol fészkelésre megfelelõ helyet talál.

Fészkelõhely:

Elsõsorban az idõsebb lomberdõket kedveli. Minden olyan élõhelyen költ, ahol a széncinege is megtalálható. Kisebb számban megtelepszik gyümölcsösben, városszéli kertben, parkban és ártéren is.

Költési idõ:

Az elsõ tojásokat április elején, általában néhány nappal korábban rakja mint a széncinege. Egy-egy területen a párok egyszerre kezdik a költést. A populáció kisebbik része május végén, június elején másodszor is költ.

Fészkelés:

A szén- és a kék cinege közös élõhelyén a fészkelési helyekért és bizonyos esetekben a táplálékért is versenghet. A fészkelési helyért folytatott harcot csökkenti az, hogy a kék cinege, kisebb termeténél fogva, a szûkebb nyílású odút is képes elfoglalni. Ha teheti, magasabban elhelyezkedõ odút választ. A kevés gyökér- és fûszál alapra sok mohából épített, szõrrel bélelt, 6-9 cm magas fészket a tojó építi. A hím is hord fészekanyagot, de azt a tojó építi be. A tojások száma 6-14, kivételesen 15 is lehet. Ritkán az is elõfordul, hogy két tojó azonos fészekbe rakja tojásait. Ilyen esetben a tojásszám az említettnél nagyobb. A tojó 14 napig üli a tojásokat. Hideg, esõs tavaszokon 20-21 napos kotlás is lehetséges. A fiókák 18-22 napig maradnak a fészekben, ezalatt mindkét szülõ táplálja õket.

Táplálkozás:

Táplálkozóhelyei és tápláléka is erõsen hasonlít a széncinegééhez. A költési idõben szinte kizárólag lepkehernyókkal (tölgy-ilonca, kis téliaraszoló, fésûscsápú bagolylepke fajok) és a pókokkal (zöld keresztespók, kalitpók és karolópók) táplálkozik. Esetenként elfog néhány poloskalárvát, lószúnyogot, bársonylegyet és bogarat is. Kisebb termete miatt többet tartózkodik a vékonyabb gallyakon, ahol a széncinegét ritkábban figyelhetjük meg. A szén- és barátcinegéhez képest többször keresi és fogyasztja táplálékát az ágakon háttal lefelé függeszkedve. Õsszel és télen más cinegefajokkal együtt vegyes csapatokban kóborolva keresi élelmét. Ilyenkor a széncinegéhez hasonlóan petéket, pajzs- és levéltetveket, bogarakat, pókokat és növényi terméseket fogyaszt.

Állománynagyság:

Mindenfelé gyakori. A költõ párok hektáronkénti száma általában kevesebb, mint a széncinegéé.

Vonulás:

Állandó, illetve kóborló madár. Télen a szén- és a barátcinegékkel, királykákkal, csuszkákkal és fakuszokkal vegyes csapatokban költõterülete közelében kóborol. Gyakran megfigyelhetjük nádasokban is.

Védelem:

Erdõ- és mezõgazdasági jelentõsége nagy, mivel táplálékában tömegesen szerepelnek a különbözõ rovarkártevõk. A korszerû gazdálkodásban egyre kiterjedtebben alkalmazott biológiai védekezés fontos tényezõje lehet. A természetes fészkelõhelyek hiányában mesterséges odúkkal telepíthetõ. A kék cinege legszívesebben a 26-28 mm átmérõjû bejárónyílással ellátott odút foglalja el. A hazai állomány egészében nem veszélyeztetett. Esetenként a pele, a menyét vagy az erdei sikló elpusztíthat egy-egy fészekaljat, de ez a fészkelõk számát lényegesen nem befolyásolja. A téli idõszakban gyakran keresi fel a madáretetõket. Szívesen fogyasztja a kihelyezett napraforgót, tökmagot, szalonnabõrkét vagy faggyút.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://cinege.blog.hu/api/trackback/id/tr972496673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.