Technika

Sokan érdeklődnek, hogy milyen technikát használok a felvételekhez. Nekik egy régebbi bejegyzésemet ajánlom.

toldo4.jpg

Ez pedig egy bekamerázott odú leírása.

odu11.jpg

Bemutatkozás

Niethammer Zoltán vagyok. Informatikával foglalkozom, és szeretem a természetet. Évek óta próbálom a technikai lehetőségeket kihasználni, hogy minél jobb videókat és képeket készítsek a kertünkben élő állatokról. Ebben a blogban szeretném megosztani a tapasztalataimat, és főleg a vidóimat. Ha kérdésed van, akkor a niethammer.zoli@gmail.com címre írj!

Banner, ha ki akarod rakni az oldaladra:

Videók

A videókat egy HD webkamerával rögzítettem. Így a legjobb minőséget akkor kapod, ha átkapcsolod 720p-re és teljes képernyőn nézed. További videóim

Zsoldos Márton

A madárhatározóban található rajzokat, festményeket Zsoldos Márton készítette, és személyes engedélyével szerepelnek a blogban. Érdemes megnézni a honlapját is!

LINKEK

BIOAKUSZTIKA A bioakusztika az állathangfelvételek készítésével és elemzésével foglalkozó tudományág. Legnépszerűbb részterülete a madárének keletkezésével és jelentésével foglalkozik. 20 madárhang elemzése

A kedvenc fórumom:

Vörös László nagyszerű oldala a madárvédelemről. JÓMADARAK - Egy lap az amatőr madárvédelemről

MME Börzsönyi Helyi Csoport


Székiáltó

Partnerek:

Időjárás előrejelzés

Címkék

1. fióka (1) 1. nap (1) 10. nap (1) 10 tojás (1) 11 zöldike (1) 16. nap (1) 19. nap (1) 2. nap (1) 20. nap (1) 21. nap (1) 22. nap (1) 25. nap (1) 27. nap (1) 29. nap (1) 3. nap (1) 31. nap (1) 32. nap (1) 34. nap (1) 37. nap (1) 39. nap (1) 3 fióka (1) 4. nap (1) 40 cm hó (1) 5 fióka (1) 6. nap (1) 6 fióka (1) 7. nap (1) 7 fióka (1) 8. nap (1) 8 tojás (1) 9. nap (1) ablakból (1) alvás eső (1) automata fényképezés (1) balkáni gerle (2) barázdabillegető (1) barkácsolás (1) betolakodó (2) bokor (1) cinege (3) cinegegolyó (1) csapat (2) csatározás (1) csipogás (1) dió (3) egylábú cinege (1) élő közvetítés (1) első hó (1) első nézelődők (1) énekes rigó (2) erdei pinty (2) este (1) etetés (4) etetés a földön (1) etető (3) fácán (1) fakopáncs (8) fakopáncs fürdik (1) fecskék (1) fekete (1) fekete rigó (3) fényképezés (1) fenyőpinty (4) fészek (1) fészeképítés (3) fészekrakás (1) fiókák (1) fotó (2) fotózás (2) fotózási tippek (1) fürdés (1) fürdőző madarak (1) fűszál (1) gerle (2) harc a vízért (1) hideg (2) hím (1) (1) idővonal (1) IP (1) itató (5) kamera (5) kamra (1) karvaly (1) kékcinege (7) kék cinege (3) kirepülés (2) komposztáló (1) közeli képek (1) külső kamera (1) lassítás (1) lassított felvétel (2) lessátor (1) linkek (1) madárhatározó (7) magbontás (1) másodköltés (1) Mátyámadár (1) meggyvágó (3) méh (1) meleg (3) mezei veréb (2) mme (1) moka (1) nagy (1) nagy fakopáncs (1) nagy hideg (1) napraforgó (2) nyolcadik fióka (1) odú (6) odúkeresés (1) odú kopácsolás (1) összecsapás (1) otikai tuning (1) prezi (1) repülés (2) rigó fióka (1) rovar (1) rozsdafarkú (6) szem (2) széncinege (19) széncinege dió (1) széncinege magot bont (1) széncinege pár (1) szőrpaplan (1) takarítás (2) tanulékony veréb (1) technika (2) téli itatás (1) tengelic (5) tisztaság (1) tojás (3) tojás 1 (1) tojó (1) új etető (1) új fészek (1) ürülék (1) usb toldás (1) város (1) védekezés (1) veréb (5) veréblakótelep (1) videó (4) videó ablakból (1) vihar (1) vízvédelem (1) vörösbegy (3) webkamera (2) záptojás (1) zöldike (10) Címkefelhő

Cinege 

madármegfigyelő blog    

FEKETE RIGÓ IDŐVONAL - A 2015 március

2010.12.05. 22:08 niethammer

Széncinege

Címkék: széncinege madárhatározó

Elterjedés:

Eurázsiai és észak-afrikai elterjedésû faj. Hazánkban mindenfelé költ, ahol természetes vagy mesterséges fészekodúkat talál.

Fészkelõhely: Optimális élõhelyei a lomberdõk, azok közül is elsõsorban az idõsebb tölgyeseket kedveli. Rendszeresen költ fenyvesekben, ártéri erdõkben, mezõgazdasági területeken, városi parkokban és kertekben is.

Költési idõ:

Az elsõ tojásokat az idõjárástól függõen április elején vagy közepén rakja le. Június elején a populációk egy része másodszor is költ. A másodköltések aránya annál kisebb, minél sikeresebb volt az elsõ költés.

Fészkelés:

Természetes vagy mesterséges odúkban költ, de megtalálhatjuk fészkét postaládában, fali üregben vagy vasúti rámpa rúdjában is. Az alacsonyabban levõ fészkelõhelyeket kedveli. A hím tél végén, kora tavasszal foglalja el a revírjét, és a költés ideje alatt védelmezi a fajtársakkal szemben. A revír nagysága a környezettõl függõen 0,2-1,0 ha lehet. A tojó egyedül építi a gyökér- vagy fûszál alapra sok mohából összehordott fészkét, amelynek csészéjét szõrrel és egyéb puha anyaggal béleli. A tojások száma 6-13. A tojásokat általában naponta, a délelõtti órákban rakja. A kotlás az utolsó tojás lerakása elõtt 1-3 nappal kezdõdik és 14 napig tart. Csak a tojó kotlik, ha elhagyja a fészket, a tojásokat szõrrel takarja be. Az elsõ fióka kikelését követõen 2-3 napon belül a többi is kibújik a tojásból. Az elsõ költésbõl származó fiókák a második fészekalj kikeléséig a fészekodú közelében maradnak.

Táplálkozás:

A fiókanevelés idején legfontosabb táplálékát a hernyók képezik. Ezek közül elsõsorban a lombozatban élõket (kis és nagy téliaraszoló, tölgyilonca és a különféle bagolylepkefajok) kedveli. Sokszor megfigyelhetõ, hogy a nagyobb hernyók erõs kitines fejét lecsípi, és úgy eteti meg a fiókákkal. Pókokat is gyakran fogyaszt, fiókák táplálékából nagyobb számban kerültek elõ lombozatban élõ karoló- (pl. aranyos karolópók) és keresztespókok, valamint a talajon élõ farkaspókok. Ritkábban elfog egy-egy lószúnyogot, bogarat, szöcskét és poloskát is. Téli táplálékát bogarak, levél- és pajzstetvek, pókok, illetve különbözõ magvak alkotják. A széncinege a többi cinegefajhoz hasonlóan a lombkoronaszintben táplálkozik, de õsszel és télen gyakran keresi zsákmányállatait a talajon is.

Állománynagyság:

Mindenfelé gyakori fészkelõ. Megfelelõ fészkelõodúk esetén tölgyesekben hektároként 1-4 pár is költhet. A túl sûrû populációkban jelentõsen megnõhet a természetes ellenségek, az erdei sikló, a menyét és a nagy pele által elpusztított fiókák aránya.

Vonulás:

Állandó, illetve kóborló madár. A hazánkban költési idõszakban gyûrûzött cinegék nagyobbik része helyben marad, kisebbik része viszont messzire elkóborolhat pl. dél felé Olaszországba vagy észak felé Lengyelországba. A gyûrûzések azt mutatják, hogy a tõlünk északabbra, Szlovákiában, Lengyelországban vagy Oroszország keleti területén költõ egyedek egy része rendszeres téli vendég nálunk.

Védelem:

Gyakorisága és nagyfokú alkalmazkodóképessége miatt hazai állománya nem veszélyeztetett. A korszerû erdõgazdálkodás következtében erdeink nagy részébõl kivágják az elhalt, korhadt, odvas fákat, ezért nemcsak a széncinege, hanem az összes odúlakó madár fészkelési lehetõsége is csökken. Az ilyen területeken 32 mm-es bejárónyílású mesterséges fészekodúk kihelyezésével elõsegíthetjük megtelepedését. Az erdõ korától, összetételétõl és sûrûségétõl függõen célszerû hektáronként 4-6 odút kihelyezni. Az áttelelõ példányok táplálékát madáretetõkbe kirakott napraforgómaggal, tökmaggal, dióbéllel vagy faggyúval egészíthetjük ki.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://cinege.blog.hu/api/trackback/id/tr192495568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.